A kunok nyelv�nek eml�keir�l

A velencei Marciana k�nyvt�r gy�jtem�ny�ben sok r�gi k�ziratos k�dex k�z�tt a „kunok marad�ki” sz�m�ra egy k�l�n�sen becses eml�ket �riz: a Codex Cumanicus n�ven ismert h�rtyak�dexet, mely a n�pv�ndorl�s utols� nagy hull�mak�nt Bels�-�zsi�b�l Eur�p�ba �rkezett kun n�p legnagyobb, legjelent�sebb nyelvi �s m�vel�d�st�rt�neti eml�ke. A k�zirat g�t�r�ssal k�sz�lt a 14. sz�zadban. Mai alakj�ban a Kun K�dex 164 oldalb�l �ll.

Gr�f Kuun G�za orientalista 1880-ban k�zz�tette latinul teljes sz�veg�t, melyet terjedelmes bevezet�ssel, b�s�ges lapalji jegyzettekkel, t�bb indexszel l�tott el.

A kun nyelv a kipcsak, t�r�k nyelvek �szaknyugati csoportj�ba tartoz� kihalt nyelv.

A kipcsak-t�r�k n�pek irodalm�nak �s nyelv�nek legr�gibb, legfontosabb nyelveml�ke a Codex Cumanicus (Petrarca-k�dex). �ll�t�lag Petrarca k�nyvt�r�b�l ker�lt a k�ziratos m� Velenc�be, s ez�rt nevezik Petrarca-k�dexnek is. Gy�rffy Gy�rgy gondosan megvizsg�lta a k�ziratot, s arra a k�zvetkeztet�sre jutott, hogy a Codex Cumanicus pap�rra �rt lapjaival, XVIII. sz�zadb�l val� b�rk�t�s�vel sehogyan sem illik a bibliophil Petrarca k�nyvei k�z�. A Codexr�l el�sz�r Tomasini tett eml�t�st 1656-ban. Leibnitz 1768-ban a velencei k�nyvt�r katal�gus�ban fedezte fel a k�ziratot. Gr�f Teleki J�zsef titk�ra, a magyar Cornides Daniel 1769-ben kereste meg Velenc�ben a Codex Cumanicust, s lem�solta annak els� 22 lapj�t.

A t�bb k�l�nb�z� jelleg� m� (kollig�tum) egybek�t�s�vel keletkezett tartalmilag is elt�r� m�, k�l�nb�z� id�ben �s k�l�nb�z� szerz�kt�l keletkezett. K�t elt�r� �vsz�m tal�lhat� benne. Az elej�n (olasz r�sz, 1-110. old.) 1301. j�lius elsejei a keltez�s, k�s�bb 1362-es �vsz�m is van benne. A m�sodik r�sz (n�met r�sz) t�bb �ven kereszt�l k�sz�lhetett, s z�m�ben egyh�zi sz�vegeket tartalmaz. Szerz�je nem egyetlen szem�ly.

„Kuri�zumk�nt ker�ltek k�z�j�k a tal�l�s k�rd�sek, a k�n folkl�r, n�p irodalmi s�r�lten is megbecs�lhetetlen �rt�k� eml�ke. A sz�szedetek, nyelvtani golossz�k, a k�n nyelvet tanul�, eleinte gyarl� m�don ismer� szerzetesek okul�s�ra szolg�ltak.” „A latin el�zm�nyekre visszatekint� vall�sos sz�vegek, ill. versek, a kom�n (kun) tal�l�sk�rd�sek, ill. nyelvtani feljegyz�sek val�sz�n�leg n�met francisk�nus misszion�riusokt�l, a m� feltehet�en kor�bbi eredet� latin-perzsa sz�t�rr�sze pedig olasz kolonist�kt�l sz�rmazik… A t�r�k irodalom szempontj�b�l els�sorban a m� folkl�r anyaga jelent�s” – �rja r�la Hazai Gy�rgy. 2

A k�dex 120-121. oldal�n a t�r�k n�pk�lt�szet ir�nt �rdekl�d�k 46 kun tal�l�sk�rd�st tal�lhatnak. (pl. Z�ld gid�m p�nyva v�g�n h�zik – dinnye)

A Codex Cumanicus r�sze a Kun sz�t�r, mely 2500 sz�t tartalmaz. Gy�rf�s Istv�n azt is hangs�lyozta, hogy a h�romnyelv� sz�t�ri r�sz els�sorban kereskedelmi c�lokat tartott szem el�tt. A t�rgyi rendbe szedett sz�t�ri anyagban ugyanis 89 f�szernevet, 70 kereskedelmi t�rgy� sz�t, 17 dr�gak�-nevet, s 91 irodai tev�kenys�ggel kapcsolatos sz�t tal�ltak.

Ligeti Lajos 8 munk�j�ban a k�vetkez�ket �rja: „Nem lehet vit�s, hogy a perzsa r�sz is, ak�rcsak a k�n a fekete-tengeri olasz kol�nia sz�nd�ka szerint j�tt l�tre: tolm�csk�nyvnek k�sz�lt.” Ligeti a k�vetkez�k�ppen �sszegez a Codexszel kapcsolatosan: „Eddigi kutat�sainkat �sszefoglalva arra a meg�llap�t�sra kellett jutnunk, hogy a Codex Cumanicus k�t, egym�st�l f�ggetlen k�nyvb�l keletkezett. Az els�t nevezhetj�k a „Tolm�csok K�nyv�nek” (1-110), a m�sikat a „Hitt�r�t�k K�nyv�nek” (111-164.) …

Nyelv�nkben n�h�ny j�vev�nysz� �rzi a kun nyelv eml�k�t, pl.: komondor, kuvasz, cs�sz, �rk�ny (hurok) t�zeg, boza (k�lesb�l erjesztett, enyh�n alkoholtartalm� s�rf�le ital), koboz (kezdetleges zeneszersz�m), c�tk�ny, cetk�ny (kutyatej), daku (k�dm�nf�le, bundaf�le), ontok (morzsa, keny�rmorzsa, marad�k kis darab keny�r, katon��kn�l sz�ken m�rt keny�radag), �kos, �gos (foly�, folyam), bajca, b�jca, barca, balca, b�rca (v�d� lev�l, hivatalos irat, parancs, hat�s�gi enged�ly, �tlev�l), bar�g, barag, barak (nagy bund�j�, hossz�sz�r� komondor-szer� kutyafajta), karamb�l (mezei f�tyolvir�g)

Kun eredet� csal�dneveinek: Agb�ra, Alacs, Betlen, Butak, Cs�reg, Erk, Kada, Karacs, Karakas, Karaszon, K�sz�m�s, Orog (Horogh), Szokor, Talmasz, Tekes.

Kun eredet� f�ldrajzi neveink: Atk�r, Bajandor, Csivag, �rbuga, Katoncsa, Kocs�r, Pecsene, Talla, Torta.

A „kun” sz� a kun nyelvben fejedelmet jelent. R�gi latin nyelv� okm�nyaink „Cumanus” n�ven nevezik a kun n�pet.

Kun Miaty�nk

”… kun nyelveml�k . A II. Istv�n �ltal 1124-ben, ill. IV. B�la �ltal 1239-ben Magyarorsz�gon letelep�tett kunok egyetlen �sszef�gg� sz�veg� nyelvi maradv�nya. A nyelv�ket m�r t�k�letesen elfelejt� kun lesz�rmazottak �vsz�zadokon kereszt�l �r�k�tett�k ap�r�l fi�ra az �seik nyelv�re leford�tott Miaty�nkot. A sz�veg egyre romlott, hangok, sz�tagok, s�t szavak v�ltoztak, cser�l�dtek f�l, maradtak ki vagy told�dtak be. A sz�veg elej�re n�gy latin sz� is tapadt, a contextusba (sz�vegbe) pedig magyar szavak is beker�ltek. T�bb v�ltozata ismeretes; romlott sz�vegt�red�kei kuns�gi mond�k�k �s bork�sz�nt�k „�rtelmetlen” sz�f�z�seiben bukkannak f�l. A magyarorsz�gi kunok nyelv�nek kutat�s�ban nagy jelent�s�g�.” 3 (Tasn�di Edit)

A kun nyelveml�keinek kutat�s�val M�ndoky Kongur Istv�n sokat foglalkozott. ( A kun nyelv magyarorsz�gi eml�kei. Karcag, 1993.) A szerz� r�szletesen elemzi nyelveml�k�ket. A XIII. sz�zad k�zep�n Magyarorsz�gra telep�lt kunok nyelv�nek kev�s eml�ke maradt r�nk. K�l�n�sen az egybef�gg� sz�vegeml�kek, s azok egy r�sze sem hiteles. Valamennyi kun sz�vegeml�k k�z�l a legbecsesebb. T�bb mint 100 v�ltozat�t gy�jt�tt�k �ssze a kuns�gi m�zeumok, di�kk�r�k, kutat�k a Kun Miaty�nknak.

A XVI. sz�zad v�g�n, a XVII. sz. elej�n sz�rv�nyosan �lt m�g a kunok �si nyelve, de a reform�ci� kiteljesed�se ut�n m�r nem.

Szerte a Kis- �s Nagykuns�gban m�g felt�telezhet�en ma is sokan ismerik a kun miaty�nkot, mivel egyes kuns�gi v�rosokban (Karcag, Kis�jsz�ll�s) 1948-ig a gimn�zium tananyag�ba tartozott, s a helyi lapok is id�r�l id�re k�zz�tett�k az egyes v�ltozatokat.

A kun miaty�nkr�l a tudom�nyos k�zv�lem�ny csak a 18. sz�zad k�zep�t�l vesz tudom�st. M�ndoky Kongur Istv�n �rja: „A 18. sz. 30-as, 40-es �veiben viszont – a j�szkun kiv�lts�gok visszaszerz�se �s meger�s�t�se idej�n – a m�r val�sz�n�leg csak kevesek �ltal tudott sz�veget hivatalosan ism�t feleleven�tik �s terjesztik… Term�szetesnek tartjuk, ha ekkor a jogtalanul eladott, illet�leg elz�logos�tott J�szkuns�g n�pe – a r�gi kun �slakoss�g lesz�rmazottai �s vel�k a bujdos�s �s menek�l�s �vei ut�n a Kuns�gban letelepedett, de m�r szint�n kun �ntudat� magyarok – a hajdani kiv�lts�gokat visszaszerzend�, a kun folytonoss�g igazol�s�ra minden, a kunokra vall� bizony�t�kot �sszegy�jt�tt �s igyekezett azokat felmutatni. Egyik ilyen bizony�t�knak sz�m�tott kun etnikumunk mellett e kun nyelv� sz�veg. A kun miaty�nknak k�zismertt� t�tele ugyanakkor a m�r egy-k�t �vsz�zada nyelv�ben elmagyarosod� kunok �ntudat�t n�velte, s nagy er�t adott a kiv�lts�gok visszaszerz�s�nek k�zdelm�hez.” (a redempci�hoz)

1744-ben Koll�r �d�m udvari tan�csos lejegyezte a B�csben j�rt j�szkun k�ld�tts�g megb�zottait�l a kun miaty�nkot. Ett�l kezdve a k�lf�ldi �s hazai szakirodalom is egyre t�bbsz�r emlegette. A karcagi Varr� Istv�nt tartott�k a kun nyelv utols� ismer�j�nek.

M�ndoky Istv�n sorr�l sorra elemzi, s hangr�l hangra igazolja, hogy a kun miaty�nknak nemcsak a neve „kun”, hanem val�ban, igazolhat�an (tartalmi, alaki, hangtani bizony�t�kai eloszlatj�k a r�gebbi k�telyeket) kun nyelveml�k. A sz�veget hangtanilag teljesen igazolj�k kun szem�ly- �s helyneveink, a magyar nyelv kun eredet� j�vev�nyszavai, a kuns�gi t�jszavak is. Sajnos sz�vege nagyon romlott form�ban maradt r�nk, hiszen lejegyz�se idej�n m�r aligha �lt a kun nyelv. Az is lehets�ges, hogy csak a lejegyz� nem tudott kunul, de ez a hib�s forma lejegyz�se is dics�retes tett volt a r�sz�r�l. A kun miaty�nk tele van hungarizmusokkal, a sz�veg teh�t csakis Magyarorsz�gon keletkezhetett, s val�sz�n�leg a reform�ci� kor�ban vagy azut�n, mivel a protest�nsok haszn�lta M�t� evang�liumbeli (6:9-13) miaty�nkot tartalmazza.

Els� v�ltozat (sz�vegrekontstrukci�: M�ndoky Kongur Istv�n)

BIZIN ATAMIZ KIM-SIN K�KTE
SENTLENSIN SENIN ADIN
D�SS�N SENIN K�NL�N
NECIK KIM JERDE ALAY K�KTE
BIZIN EKMEGIMIZNI BER BIZGE B�T-B�T�N K�NDE
ILT BIZIN MINIMIZNI
NECIK KIM BIZ DE IYERMIZ BIZGE �TR� KELGENGE
ILTME BIZNI OL JAMANGA
QUTQAR BIZNI OL JAMANNAN
SEN BARSIN BU K�CLI BU CIN IYGI TENRI AMEN.

M�sik v�ltozat:
BEZ�N ATTAM AZ, KENZE KIKTE
SZENL�SZEN SZEN �DON
D�S�N SZEN K�KL�N
NITZI�GEN G�RDE, ALI K�KTE,
BEZ�N AK� MEZNE, OKN� MEZNE
BERG�ZGE PITLE�T�R K�NG�N,
IL B�ZEN M�NE MEZNE
NESZEM BEZDE JERMEZBEZGE
UTROGERGENGE
ILT ME BEZNE OLGYAMANGA
KUTKOR BEZNE ALGYA MANNA
SZEN BORSZONY BOKA CSALLI
B�TSON IGYI TENGERE. AMMEN

Ford�t�s:
Mi aty�nk, ki vagy a mennyben (�gben),
Szenteltess�k meg a te neved,
Sz�lljon le k�z�nk a te akaratod,
Ugyan�gy a f�ld�n, ahogy az �gben;
A mi kenyer�nket add meg nek�nk minden nap
Vidd el a mi b�n�nket,
Amik�ppen mi is megbocs�tunk az ellen�nk j�v�nek;
Ne vigy�l minket a rosszba,
Szabad�ts meg minket a rosszt�l (gonoszt�l);
Te vagy ez az er�s, igazs�gos j� Isten; �men.

Harmadik v�ltozat :
Bezem atamiz, kim szem k�kte. (Mi aty�nk, ki vagy az �gben.)
Szeml�sz�n szem adin. (Szenteltess�k meg a te neved.)
Kelszin szenin, hanlekin. (J�jj�n el a te orsz�got.)
D�z�nsz�n szen k�nl�m, (T�rt�nj�k a te akaratod,)
nizsekim zserde, alaj k�kle. (ugyan�gy a f�ld�n, mint az �gben.)
Bezem �tmekemezne ber bezge (a mi kenyer�nket add nek�nk)
b�t�m b�t�m ba g�n. (minden egyes �s a mai napon is.)
Al bezem menemezme nizsem (Vedd el a mi b�neinket, mik�ppen)
bezde jajirmiz, bezge �tr� gelenge. (ami s�rt�inknek mi is megenged�nk.)
Iltme bezne al zsamanga, (Ne t�gy minket k�s�rt�sbe,)
Kultkor bezne ol zsamenge. (Vegy�l ki minket a gonoszb�l.)
Szen barszen, b�ke, csolik, (Te vagy az er�s, hatalmas �r,)
botan is tengri. – �men. (parancsol� igaz Isten. – �men.)

Kunszentmikl�si

Kun miaty�nk Kun im�ds�g
(Bogn�r Andr�s ford�t�sa)

Bez�n Attmaz! (Aty�nk, ki a mennyekben vagy, )
Kenze kikte. (tied az er�, tied a n�v! )
Szen l�szen szenadon. (Val�suljon meg orsz�god )
D�s�n szen k�kl�n. (mind a f�ld�n, mind az �gben! )
Nicigen gerde ali kektebez�n, (K�l�n�sen-j� kenyer�nket )
akomuzne okne menze, (aj�nd�kozd nek�nk m�ma! )
Okne mezge hergezge, (Bocs�sd meg a v�tkeinket, )
Pitp�tor il b�zen m�ne mezne (mik�nt mi is megbocs�tunk )
neszem bezde jermezbezge. (a csapd�ba cselez�knek! )
Utrogergenge illme bezne olgyamanga, (Szabad�ts az ellens�gt�l! )
kutkor bezne algyamanna. (Te vagy, aki szertesz�rod )
Szen borson hoka csalli. (Gonosz-csal�rd ellen�nket – )
Bocson igyi tengere, Amen. (Megbocs�t�, j�s�gos �r! (Amen) )

T�rkev�n fennmaradt 20. sz�zadi v�ltozat (Gy�rffy Lajos lejegyz�se)

Bezon atamaz kemze kekte
Szenl�szen szen adon
Doson szen k�kl�n
Nic j�gengerge ali kekte
B�zen akomozne
Oknemezne bergezde
Pitb�tor k�ng�n
Il b�zen m�nemezne
Neszembezde jemrezbezge
Utrogergende
Iltne bezne oldzsamanga
Kutkor bezne oldzsamanna
Szenbarson bo kacsali
Bo csonyogi
Tengeri amen

Gr�f Kunn G�za: Codex Cumanicus. Bp. 1880. 26. oldal�n a k�vetkez� v�ltozatot k�zli: 15

Bez�n attamaz kenze kikte szen l�szen adon
d�s�n szenk�kl�n niczigen g�rde ali k�kte b�zen ok-
mozne berbezge pitb�t�r k�ngon
il bezen m�ne mezne neszem bezne
jermezberge utrogergenge iltme bezne
olgya magna kutkor bezne �lgya manna
szen borsong boka csalli igye
tengere. �men.

Felhaszn�lt irodalom:

1. Kun Miaty�nk. Szolnok megyei m�zeumi �vk�nyv, 1973.
2. Vil�girodalmi lexikon 2. k�t. 280. old.
3. Vil�girodalmi lexikon 6. k�t. 786-787. old.
4. Gy�rf�s Istv�n: A j�sz-kunok t�rt�nete II. k�t. (232-234. old.)
5. M�ndoky Kongur Istv�n: A kun nyelv magyarorsz�gi eml�kei. Karcag, 1993.
6. Kiss Lajos: Gy�rffy Istv�n 1884-1939. In. Karcagi Kalend�rium 2000. 25-45. old.
7. Kun H�rmond�: A Kunsz�vets�g H�rlevele 2001/5-6. sz.
8. Ligeti Lajos: A Codex Cumanicus mai k�rd�sei. Bp.: K�r�si Csoma T�rsas�g, 1985. (Keleti �rtekez�sek 1.) 24. old.
9. A Kun K�dex tal�l�sk�rd�sei. In. Amu-darja sz�les vize: V�logat�s a t�r�k n�pek folkl�rj�b�l… Karcag, 2002. Barbaricum K. 35-44. old.
10. Gy�rffy Gy�rgy: A 750 �v el�tt bek�lt�z� kun t�rsadalom a Codex Cumanicus alapj�n. In. J�szkuns�g, 1990. febru�r. 70-80. old.
11. Aydemir Hakan: �j kutat�si ir�ny a kun-magyar nyelvi kapcsolatok ter�n. In.: A J�szkuns�g kutat�sa 2000. J�szber�ny-Kiskunf�legyh�za, 2002. 155-166. old.
12. Baski Imre: Lube. In.: A J�szkuns�g kutat�sa 2000. J�szber�ny-Kiskunf�legyh�za, 2002. 167-170. old.
13. K�rmendi Lajos: A Nagykuns�g k�pe az irodalomban. In.: V�z- �s emberform�lta t�j. (Konferenciak�tet) Kis�jsz�ll�s, 2001. 51-65. old.
14. �rsi Julianna: K�t�ny n�pe: A kunok t�rt�nelmi �zenete a m�nak ki�ll�t�svezet�. Finta M�zeum, T�rkeve, 2005. 16-17. old.
15. Makra S�ndor: A kunok hiedelemvil�ga. In. J�szkuns�g, 1990. 2. sz. �prilis. 81-94. old.
16. Bartha J�lia: Nagykuns�gi n�prajzi tanulm�nyok. Karcag, 2007. 7-23. old.
17. Baski Imre: Csagircsa: T�r�k �s magyar n�vtani tanulm�nyok 1981-2006. Karcag, Kunsz�vets�g, 2007. 320 old.

             V�g M�rta
k�z�piskolai k�nyvt�ros