Kunhegyes - kunhegyes.lap.hu - Kunhegyes Startlap
Kunhegyes STARTLAP
     
Partnerek
     
A Kunbabk

Kun seink kszobrairl: kamennaja babk

A 4-es szm ftvonal mellett, Karcag hatrban az egykori kzpkori kun telepls, (Hegyesbor) a Kis-Hegyesbori halmon 9 kkpbl ll monumentlis szoborkompoczi, klnbz irnyba tekint kszobor – Gyrfi Sndor Munkcsy-djas szobrszmvsz, msodik jkori kunkapitnyunk alkotsai – hvjk fel magukra a figyelmet.
Kt nagymret szobor a kun sapnak s sanynak llt emlket, arccal a rgi haza, zsia fel fordulva, kelet fel nznek. A hat nagykun telepls s Berekfrd lakossga llttatta 1995-ben (okt. 7.) a kun emlkpark szobrait a XIII. szzadban beteleplt seik emlkre. Varga Mihly orszggylsi kpvisel avatbeszdt kveten Salim A. Kurmangujin Kazakisztn magyarorszgi nagykvete avatta fel Gyrfi Sndor alkotst. Ezek a szobrok nem reprodukcik, hanem malkotsok. Hasonl szobrokat a kipcsak-trk npek lltottak elhunyt felmenik emlkre. A kzben tartott ldozati cssze helyett itt a ht kun katona kezben a Hatkunsg (Karcag, Kisjszlls, Kunmadaras, Kunhegyes, Trkeve, Kunszetmrton) s Berekfrd teleplseinek cmere lthat.
A kutatk vlemnye megoszlik arrl, hogy az eredeti, rgi kszobrok kit brzolnak. Egyesek gy vlik, hogy a szobrokra nem a halott kpmst mintztk, hanem az ellensgt. Mg msok a csald kiemelked alakjnak, a valdi s sremlknek tekintik azokat.
A dl-oroszorszgi kunok anyagi s szellemi kultrjt a srleleteken kvl a halottak tiszteletre emelt, frfiakat s nket brzol kszobrok, az n. „kamennaja babk”, a kun skultusz emlkei alapjn is megvilgthatjuk. „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett, s szobrot lltanak neki, mely Keletnek nz, s a kldke eltt serleget tart a kezben – rja Willelmus de Rubruk – mely mig a legismertebb forrsadat a szoborllts kun szoksrl.
Ezrvel lltak rgebben a dl-oroszorszgi sztyeppn az elhunytat dszes viseletben, ll vagy l testtartsban, a messzesgbe tekint kszobrok, melyek hasuk eltt sszekulcsolt kezkben ivednyt tartanak. Az idk folyamn a szobrok tbbsgt eredeti helykrl elhurcoltk, ptanyagnak felhasznltk, sszetrtk, megsemmistettk. Pletneva (1974) lltotta ssze elszr a szobrok teljes leletkatasztert. Daszkiewicz kiegsztette ezt a gyjtst (1982). A klnbz forrsokban emltett szobrok szmt 1650-re teszi. Ebbl azonban csak 730 pldny maradt meg klnbz mzeumi gyjtemnyekben (Berlin), szabadtri bemutathelyeken.
Ikonogrfiai jellegzetessgei, elzmnyei, hitvilgi jelentse s szerepe miatt a kunok mvszete a bels-zsiai s dl-szibriai rgi trk npek hasonl mvszetbl szrmaztathat, melyet a VI. szzadban az Altj-vidki trkk hoztak ltre.
A trk szobrok frfibrzolsok realisztikus viseleti rszletekkel, a behajltott jobb kzben ednnyel. Ezeket a szobrokat nem a sr fltt lltottk fel, hanem ngyszgletes, kvekkel kertett trsgek keleti oldaln, arccal kelet fel. A kutatk tbbsgnek vlemnye szerint a kves trsgek torozhelyek voltak. Temets utn itt lltottk fel a halott kpmst, ldozati szertartst tartottak. Az ujgur birodalom megalakulsa utn (745) j szobortpusok tntek fel. A frfialak az ednyt kt kzzel tartja, gazdagabb a veretes v dsztse s megjelenik a hajviselet brzolsa is. A kvetkez idszak szobrai is az ednyt kt kezkkel tartjk, s megjelennek a ni szobrok is. A kszobrok lltsnak szoksa a XI-XII. szzadban rt vget ezen a vidken az iszlm elterjedse miatt.
A kelet-eurpai sztyeppe szobrai e mvszet szerves folytatsnak tekinthetk: a szobrok mindkt kezkkel tartjk az ednyt, a viselet brzolsa rszletez, megjelennek a portrszer brzolsok, de vannak kzttk csak fejjel, fejjel s kezekkel kifaragott oszlop- vagy sztleszer kialakts sematikus arcbrzolsak is. E trk eredet mvszet kelet-eurpai meghonosodst, sajtos tovbbfejldst s virgzst a rgszeti kutats a kunoknak tulajdontja.
A dl-oroszorszgi kbabk els tipolgiai rendezst 280 emlk alapjn Federov-Davydov vgezte el. (1966, 1968) A szobrokon brzolt eszkzket, viseleti trgyakat, fegyvereket sszevetette a sztyeppei rgszeti anyaggal, az sszes nomd srlelet alapjn kidolgozott idrend ismeretben a XI-XIII. szzadra keltezte azokat. Az eredeti helykn feltrt szobrok mindig kurgnokon lltak, XI-XII. szzadi temetkezsek voltak.
A viselettrtneti s egyb bizonytkok amellett szlnak, hogy a kunok hoztk magukkal a Fekete-tenger vidki sztyeppkre a halotti szobrok lltsnak szokst. Ez a szobrszat a XI-XIII. szzad folyamn alattuk virgzott ki. A dl-oroszorszgi szobrok elterjedsi terlete megfelel a kunok telepls trtnetnek. Legnagyobb mennyisgben a Donyec mentn, a Dnyeper kzps folysnl s az Azovi-tenger szaki partvidkn fordulnak el. A kutat a szobroknak hrom f tpust llaptotta meg: ll, l, kz s lb brzolsa nlkli szobrok. A szobrokon brzolt viseletet felhasznlhatjuk a XI-XIII. szzadi kunok viseletnek bemutatsra.
A frfi szobrok fejt kpos vagy flgmb alak sisak fedi, melyen a kvetkez rszletek figyelhetk meg: homlokpnt, orrvd vas, kln rerstett sisakcscs. Nha a sisak cikkelyekbl pl fel, ill. keresztpnttal osztott. Egyes szobrokon a tarkt tark- s nyakvd fedi, amely sodronypnclbl vagy vasbl kszlt. Az arcok szaklltalanok, vkony, kipdrt bajuszt viselnek. Htul varkocs brzolsa lthat: egy vagy hrom hajfonat szabadon lelg a htkzpig vagy a hrom hajfonat a tarknl csomba kttt. A testen ell kt mellvd korong lthat, htul pedig egy vagy kt htvd korong, amelyeket a vllon tvetett s a karok alatt elvezetett szjakkal rgztettek htul, rendszerint keresztirnyban. Ezek is a harci felszerels rszt kpeztk. A korongokat a kaftn vagy a brvrt fltt viseltk. A felsruha kzpen zrd, trdig r kabt hromszglet vagy kerek nyakkivgssal. Ritkn a gallr szlesen nyitott, lekerektett. A ruhaszrnyak szeglyn kzpen s alul szles, geometrikus dsz sv hzdik. A fels karon szles, pntszer vagy ngyszgletes dszts tallhat. (Nemez vagy szvet rttekre, hmzett szeglydszre gondolhatunk.) A kabt v alatti rszt az l szobrokon nem brzoltk. Az veket ltalban vereteket vagy mintt rzkeltet dszts nlkl brzoltk. A kunoknl az veket nem bortottk pomps veretsorok, a csatok is egyszerek voltak. Az vre fggesztve baloldalt lthat az j jtart tokban, a szablya, a tzszerszmos zacsk, a csihol s a fenk. Jobboldalt a tegez, a ks s a fs, s nha ms trgyak is: korbcs, r, bogoz, kamp, zeneszerszm. A teljes vfelszerels brzolsa a szobrokon igen ritka. A kunokra jellemz az jtart tpusa, ez az n. kszenlti jtart – az j formjt kvet brtok - , amelyben az jat felajzott llapotban helyeztk el, belle az j csaknem flig killt. A szobrokon a nadrgot nem brzoltk. Csak sejthet, hogy buggyos nadrg tartozott a ruhzathoz. A csizmk szra magas s szk. A szr teteje ell cscsos s szjazattal kapcsoldik az vhz, ami arra enged kvetkeztetni, hogy a csizmk szra igen puha brbl kszlt.
A ni szobrok viseletnl a fejrevalk igen vltozatosak: magas, kpos kalapok ell kiugr vastag karimval, sveghez hasonl forma, lapos fktk s sapkk, fejhez simul csuklyk. Mindegyikhez csatlakozhat egy htul lelg szvetftyol, amelyet csattal kapcsolnak a fejfedhz, ami nha teljesen eltakarja a hajfonatokat, mskor egy vagy kt hajfonat ltszik. A fej kt oldaln, a fl mgtt velt, szarv alak rovtkolt dsztmnyt figyeltek meg. A szarv alak dsztmny kosszarvat brzol. Az egyes trk npeknl lakodalmas szoks volt, hogy a menyasszony kos kpben jelenik meg. Teht a menyasszonyi ltzk tartozkrl lehet sz. Gyakoriak a flbeval brzolsok, amik egyszer karikk, gmbcskvel vagy ketts kppal dsztett karikk, de lthatk gynggyel, csepp alak dsszel, fss fggvel elltott flbevalk is. A nyakon kt fajta dsz lthat, melyet gyakran egytt brzolnak: klnfle fggkbl sszelltott nyaklnc, alatta torques (nyakperec, kett vagy hrom is). A nyaklncrl kzpen kln szlon kis, geometrikus formj trgy fgg. Taln amulett-tart lehetett. A felsruha a frfi szobrokval egyez. A szobrok csukljn ferdn rovtkolt svok lthatak, melyek sodrott karperecet rzkeltetnek. Az vre fggesztett trgyak kztt jobboldalt lthat egy kerek tkr, fs, ks, erszny vagy kszsgtart zacsk. Ismeretlen rendeltets trgyakat is brzolnak pl. egy hossz bojt vagy kend. A csizmk a frfiakhoz hasonlak, a hozzjuk kapcsold szjazat brzolsa azonban ritka.
A frfi s ni szobrok kezben lv ednyek leggyakrabban hengeres formjak. Ezeknek egyik csoportjnl a szj s a talp karimja megvastagtott. Ritkbban elfordul formk: kpos pohr, talpas serleg, csupor. Nyilvnvalan ivednyekrl van sz. Az elnagyolt forma agyagednyeket rzkeltet, a pohr- s serlegforma fm- vagy vegednyt sejtet.
Egyes kutatk szerint az ll alakok a trzsi-nemzetsgi arisztokrcia tagjait jelentik meg, ezek ltalban teljes harci felszerelst viselnek, az ll ni szobrok gazdagon kszerezettek. Az l szobrok a kevsb vagyonos kzprteg hagyatknak tarthat.
Az emlkek ezreit ltrehoz kun kszobrszat htterben fejlett mestersgeknek kellett llniuk: kfejt, kfarag. A szobrok leggyakoribb nyersanyaga a homokk (54 %), grnit (40 %), mszk, krta, mszpala (6 %). A szobrokat a kbnyktl nem tl messzire, kb. 100 km-re szlltottk, s a kfarag mhelyek is itt lehettek.
A kun szobroknak nincs egysges magyar elnevezsk. Ezek a szobrok az elhunytat brzoltk, de ezeket nem a sr fltt lltottk fel, ezrt a srszobor elnevezs nem helyes. A csszetart szobor sem pontos, mert nem mindegyik tpust brzoljk ednnyel. Jelentsk szerint azonban halotti szobrok. „Egy XIX. szzadban lejegyzett adat valsznleg az eredeti magyar elnevezst rizte meg: a kiskunsgi Izsk hatrban Kun Kp llt, frfit brzol faszobor, melyet hatrjelknt hasznltak. A rgi, tmr npi kifejezs azt rzkelteti, hogy az alkotsok lnyege hasonms voltukban rejlett”. 1 Kunszentmikls hatrban, Orgovny s Plospuszta kztt is volt Kunkp hatrdomb.
A szoborllts szoksa a Magyarorszgra kltztt kunoknl valsznleg tovbb lt, br egyetlen szobor sem maradt rnk. K hinyban elkpzelhet, hogy ezek fbl kszltek, s a keresztnysg terjedsvel tbbsgk megsemmislt, nhnyat azonban hatrjelknt tovbb hasznlhattak.
A karcagi kun emlkpark mlt jelkp s tisztelgs a keleti rksget rnk hagy sk eltt. Jurtaszer pihenhelyet is tallhatunk itt.
„A jelenben tovbbl mlt, a kun azonossgtudat blvnyszer megtesteslse ez az emlkhely”. 4 Aki arra jr, trjen be oda nhny percnyi stra, pihenre!

Forrs:
1. Plczi Horvth Andrs: Hagyomnyok, kapcsolatok s hatsok a kunok rgszeti kultrjban. Karcag, 1993. 53-95. old.
2. Gyrfs Istvn: A Jsz-Kunok trtnete. I-IV. kt. Kecskemt, 1873.
3. krsn Bartha Jlia: Kun emlkpark. Karcagi Kalendrium 1998. 199-200. old.
4. Krmendi Lajos: Karcag. Idegenforgalmi ismertet, 1999.
5. A magyarsg nprajza. 2/2. kt.: A magyarsg trgyi nprajza. 347-348. old.
6. Kunkovcs Lszl: Kemberek: A sztyeppei npek si hagyatka. Bp.: Masszi K., 2002. (Napt knyvek 3.)

 

             Vg Mrta
kzpiskolai knyvtros



     
FRISS HREK - fn.hu
     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!